A paleo sütiknek is szükségük van édesítésre, amit én eritrittel végzek. Ez egy 0 kalóriás, 0 glikémiás indexű természetes édesítő, ami ugyanolyan édes, mint a kristálycukor, csak van egy hűs utóíze, mivel ez egy cukoralkohol. Előnye a xillithez (nyírfacukorhoz) képest, hogy nincs hashajtó hatása.
Viszont vannak olyan sütemények, amiket nem lehet szerintem mással készíteni mint mézzel, ilyen például a mézeskalács, vagy a mézes-diós-mazsolás keksz, a mézes puszedli és még lehetne folytatni a sort. Igaz, hogy a méz is tömény cukor, mint a kristálycukor, viszont ez a természetben előfordul és számos más fontos vitamin, ásványi anyag forrása. Jó immunerősítő is, igazi folyékony arany, bánjunk is úgy vele. Cukorbetegek ne fogyasszák, de én úgy gondolom, hogy néha belefér ebbe az életmódba is, ha elfogyasztunk egy ilyen finom mézes sütit.
Én szeretek új sütiket kikísérletezni, ízlelgetni, hogy mit mivel és hogyan, hogy jó legyen. Így született meg a diós-répás-mazsolás-mézes keksz.
Én így csinálom: 6 púpozott evőkanál (pek)darált diót, 4 pek kókuszlisztet, 3 evőkanál (ek) eritritet, 1 kisebb lereszelt sárgarépát, 1 vaníliarúd kikapart belsejét, 3 ek. mézet, 3 tojást, 4 ek. olvasztott kókuszolajat, és mazsolát egy nagy tálban összekevertem. A sorrend teljesen mindegy, csak ne felejtsünk ki semmit. A tepsiben szilikonos sütőpapírra adagoltam, formára igazítottam és előmelegített sütőben, légkeverésesen, 175 fokon 8-10 perc alatt megsütöttem őket. A végeredmény egy finom, ízletes kekszsüti, ami eteti magát, de jó, ha hagyunk belőle másnapra is mert csak még jobban összeérnek a ízek...
Inspirációként íme a fotó, nekem így sikerültek...
